A szolgáltató beazonosítása – Internetes vásárlás

4,139 összes megtekintés, 3 mai megtekintés

Mely adatok segítségével tudjuk a kereskedőt (szolgáltatót) beazonosítani?

Vásárlás előtt minden esetben szerezzünk információkat a webáruház üzemeltetőjének (szolgáltató, a termék eladója) személyéről, aki köteles többek között nevét (cégnevét), címét, székhelyét, elérhetőségét (e-mail cím, telefonszám, esetleg fax) és adószámát is feltüntetni a honlapon (Sajnos ezek az adatok a legtöbb esetben hiányoznak. -K/ÁOL szerk.). A megrendelés során személyesen nem találkozunk az eladóval, ezért ezek az adatok elengedhetetlenek a kapcsolatfelvételhez, ha például szavatossági vagy jótállási jogainkkal szeretnénk élni vagy bármilyen okból panaszt tennénk. Fontos, hogy semmiképpen se rendeljünk az eladó személyét titokban tartó webáruházakból! Arról, hogy a kereskedő valóban létező gazdasági szereplő-e (be van-e jegyezve a cégjegyzékbe), a www.e-cegjegyzek.hu honlapon kaphatunk információt.

 

Egyértelműen megállapítható a szolgáltató honossága (nemzeti hovatartozása) a honlapon megjelenő szöveg nyelve vagy a honlap domain-kiterjesztése alapján?

Tisztában kell azzal lennünk, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a címében látható „.hu” kiterjesztés nem jelenti automatikusan azt, hogy az eladó Magyarországon letelepedett, székhellyel, telephellyel vagy ügyintézési hellyel rendelkező vállalkozó. Gyakran előfordul, hogy magyar nyelvű webáruházat hazánkban üzlettel nem rendelkező külföldi (más európai uniós vagy Európán kívüli, például amerikai vagy akár kínai) székhelyű cég üzemeltet. Emellett fontos tudni, hogy a „.hu” domain nevet a magyar cégek mellett külföldi vállalkozások is használhatják. A domain név használójának személyéről a www.domain.hu honlapon működő ingyenes domain regiszterből szerezhetünk információt, amelyben azonban nem minden esetben a legaktuálisabb és leghitelesebb adatok férhetők hozzá. Egyéb honlapkiterjesztések (pld: „com”) esetén a www.domaintools.com weboldal nyújthat segítséget számunkra.

 

Milyen problémákat okozhat, ha határon átnyúló vásárlás keretében a külföldi vállalkozás által működtetett webshopban megkötött szerződés teljesítése közben valamilyen probléma vagy vita merül fel?

Határon átnyúló vásárlás esetén (tehát amennyiben meggyőződtünk előzetesen a kereskedő külföldi honosságáról, és vásárlási döntésünket ennek figyelembevételével hoztuk meg) mindig gondoljunk arra, hogy az előnyök mellett (termék beszerezhetősége, kedvező ár, kedvező ÁFA-kulcs stb.) a vásárlással milyen problémák merülhetnek fel. Gyakran előfordul, hogy a termékhez nem mellékelnek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, vagy ugyan mellékelnek, de annak megfogalmazása nem felel meg a magyar nyelv helyesírási szabályainak, így az lényegében nehezen érthető meg. Emellett a termékhiba miatti esetleges reklamációnk esetén az idegen nyelvű kommunikáció is nehézségekkel járhat. A külföldi székhelyű webáruházak szinte kivétel nélkül a vételár előzetes megfizetéséhez (átutalásához) kötik a termék leszállítását, ha azonban a termék leszállítására bármilyen okból nem kerül sor, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényeink érvényesítése sok akadályba (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet, és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat. A külföldi vállalkozás által üzemeltetett webshopok Magyarországon általában nem tartanak fenn a vásárlók számára ügyfélszolgálatot, így a szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel a postai út mellett kizárólag e-mailen vagy esetleg telefonon lehetséges.

 

Kötelesek-e az online áruházak a vásárlóik részére nyitva álló, fizikailag is létező üzlethelyiséget vagy vevőszolgálatot a fogyasztók esetleges reklamációinak fogadására fenntartani?

Nem kötelesek, ezért vegyük figyelembe a vásárlás előtt, hogy fizikai üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal nem rendelkező áruházból történő rendelésnél szavatossági jogaink (például a termék kijavítása és kicserélése, a vételár visszatérítése) érvényesítése az eladó együttműködése hiányában nehézségekbe ütközhet. Természetesen a fogyasztói kapcsolatok erősítése érdekében bármikor dönthet úgy a kereskedő, hogy üzlethelyiséget vagy ügyfélszolgálatot kezd üzemeltetni, de annak nyitvatartási idejét saját belátása szerint szabadon határozhatja meg.

 

Napi hány órában kell a kereskedőnek a telefonon történő elérhetőségét biztosítania?

Jogszabályi előírás e tekintetben nincsen, így a telefonos kapcsolatfelvételre a kereskedő által szabadon meghatározott telefonos „nyitvatartási időben” van lehetőségünk.

Forrás: Magyar EFK


Valamint a 2001. évi CVIII. törvény[1]Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 4.§-a kimondja:

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás

4. § A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:
a) a szolgáltató nevét,
b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,
h) a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.

Scan the QR Code
Print Friendly, PDF & Email

Megosztás

Magyarázat   [ + ]

1. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről